fbpx

Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerés

Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019 elismerés a Lean Six Sigma folyamatfejlesztés kézikönyv megírásáért

Rendkívül megtisztelő, hogy a Magyar Minőség Társaság

“Magyar Minőség Szakirodalmi Díj 2019”

elismeréssel jutalmazta “A LEAN SIX SIGMA folyamatfejlesztés kézikönyve”-t.
Hálásan köszönöm!

A Lean Six Sigma folyamatfejlesztés kézikönyve-ről szóló értékelés a kép alatt olvasható.

 

Idézet a Magyar Minőség Társaság 2019 decemberi (XXVIII. évfolyam 12.) számából:

„A Magyar Minőség 2019. évi Szakirodalmi Dí­jat az az alkotó (szerző, alkotószerkesztő, szak­fordító, stb.) nyerheti el, aki az elmúlt 3 évben megjelent szakirodalmi művel (könyv, tanul­mány, szakcikk nyomtatott, vagy elektronikus formátumban) jelentősen hozzájárult a hazai MIR, KIR, MEBIR, stb. fejlesztéséhez.”

A díjat 1997-ben alapítottuk, az eddigi díjazottak száma 22.

(Kivonat „A Magyar Minőség Szakirodalmi Díj” szabályzatából)

A könyv a szerző saját kiadásában, a Cash Flow Navigátor Tanácsadó Kft. gondozásában jelent meg 2018-ban. ISBN 978 615 00 0208 8

A könyvet a Magyar Minőség folyóirat ez évi áprilisi számában már bemutattuk, akkori rövid értékelésünkben már jeleztük, hogy nagyon ki­váló művel állunk szemben. Most megismételjük akkori véleményünket.

Megjelent a magyar „Pyzdek”!

Egy átlagos olvasónak nem sokat mond a Pyz­dek név, de a Hat Szigmában jártasak rögtön arra az amerikai szerzőre gondolnak, aki immár 4. kiadását jegyzi a „Six Sigma Handbook” című alapműnek, amit a Six Sigma két éve elhunyt pápája — Mikel Harry — is ajánlott, mint legjobb összefoglaló.

Sokáig azt gondoltuk itt Magyarországon, hogy majd olvassák — ma már beszélnek angolul — a Pyzdeket, mint egy hat szigma bibliát vagy mint hasznos útitársat az ismeretlenbe tett kirándulásuk alatt. Azt hittük, hogy olyan lesz, mint egy bédekker (Karl Baedaker lipcsei könyvkiadó, aki elsőként ajánlott útikönyvet a turistáknak). Az élet azonban rácáfolt erre a feltételezésre. Az angol még csak hagyján, de az jól ismert, hogy a szigma statisztikai alapokon nyugszik, és a matematika eme tudományága nemcsak angol, de magyar nyelven is problémákat okoz még az MsC vagy MA diplomával rendelkező kollégáknak is. Szóval volt egy magyar nyelvű szakirodalmi űr a szakmában.

„Natura horror vacuui — a természet irtózik az ürességtől” mondja a latin. Ezt az űrt töltötte meg egy igencsak komoly tartalommal Fehér Norbert, aki 2018-ban jelentette meg saját kiadásban „A Lean Six Sigma folyamatfejlesztés kézikönyve” című művét.

A könyv tényleg a magyar ,,Pyzdek”, közérthető és mégis lényegretörő, benne van minden, aminek benne kell lennie.

Most nem is szeretnénk erről többet mondani, mivel a könyvhöz tartoznak olyan lehetőségek is, amelyek a statisztikai feladatok megértését, elvégzését és értelmezését segítik.

A könyv újabb értékelésére egy igazi profi szakértőt is felkértünk, lássuk a véleményét:

Fehér Norbert: A Lean Six Sigma folyamatfej­lesztés kézikönyve – Értékelés.

Napjainkban a minőségfejlesztés két legnépszerűbb eszköze az elsősorban veszteségek kiküszöbölésével foglalkozó Lean és az ingadozások csökkentését célzó Six Sigma minőségügyi irányzat. Mindkettő törekvése a hatékonyság növelése. Sokáig egymás mellett futottak, egymástól függetlenül. Fehér Norbert könyve bemutatja, hogy hogyan lehet a két irányzat eszközeit – egymást kiegészítve és erősítve —együtt használni.

A szerző a bevezető részben világosan körvonalazza az ajánlott folyamatfejlesztés két módszerét a Leant és Six Sigmát – valamint hozzávéve a Szűk keresztmetszet elméletet is – megjelölve a köztük lévő különbségeket. A kérdés, melyre a könyv választ kíván adni: hogyan lehet e minőségfejlesztő irányzatok eszközeit a hatékony folyamatfejlesztés érdekében együttesen használni?

A könyv alapvetően a Six Sigma 5 lépéses metodikára épül (definiálás, mérés, analízis, fejlesztés. kontroll), melyen belül tárgyalásra kerülnek — a statisztikai eszközökön kívül — a Lean és a Szűk keresztmetszet elmélet módszerei. Alapos a Six Sigma módszer bevezetése és előzetes bemutatása (történet, félreértések, szereplők, várható hatékonyság, stb.).

A Definiálás fázis tárgyalása során említésre kerülnek a projektkiválasztás szempontjai. A folyamatfejlesztő team megállapodásra jut a vállalatvezetéssel és a szponzorral a projektfókusz, mérőszámok és a pénzügyi megtakarítások tekintetében. A szerző útmutatást ad vevő igényeinek lefordítására, folyamatkimenetekre valamint tanácsot ad a Six Sigma egyik legfontosabb dokumentumának, az alapító okiratnak elkészítéséhez. Bemutatásra kerülnek a probléma meghatározásának és számszerűsítésének ajánlott módszerei (SIPOG-, CTQ- , Pareto-, Gantt ábrák, stb.).

A Six Sigma egyik alapelve, hogy a döntéshozatalnak torzítatlan mérések elemzésén kell alapulniuk. Az adatok pontosságát tanúsítani kell a merőrendszer előzetes elemzése alapján, mely matematikai statisztikai ismereteket igényel. A szerző a Mérés fejezetben lerakja a statisztikai alapokat (alapfogalmak, eloszlások, leíró statisztika), és meghatározza a méréssel kapcsolatos alapfogalmakat (pontosság, linearitás, stabilitás, precizitás, ismételhetőség, rep­rodukálhatóság). A könyv példákon mutatja, hogyan kell bebizonyítani a méréses és minősítéses merőrendszer megfelelőségét. Nagy-szerűen áthidalja azt a nehézséget, hogy a Six Sigma második fázisában már a matematikai statisztika fejlett módszereit kell használni a mérőrendszer elemzéséhez (hipotézis vizsgá­lat, varianciaanalízis). A szerző foglalkozik a kezdeti állapot értékelésével, a folyamat képes­ségvizsgálatával. Használja a hagyományos képesség- és teljesítményindexeket (Cp, Cpk, Pp, Ppk) valamint a szigma szint szerinti értékelést. De terítékre kerülnek a nem matematikai statisztikai eszközök is pl. folyamattérkép, 5 miért módszer vagy hibafa elemzés. Itt kerülnek lerakásra a Lean alapvető elemei (pl. 7 veszte­ségforrás). A fejezet végén itt is felsorolásra kerülnek az ajánlott további eszközök (ok-okozati mátrix, FMEA, GageR&R, stb.).

A könyv szerint az Analízis fázis célja, hogy a Mérés fázis során azonosított potenciális bemenetek közül kiválassza azokat, melyek elsősorban felelnek a költséges hibákért és ingadozásokért. A szerző több eszközt is felsorol, így például a 7 minőségügyi eszközt (folyamatábra, Pareto-diagram, ellenőrző lista, kontrollgrafikon, hisztogram, pontdiagram, halszálka-diagram). Ez a fejezet tárgyalja a hipotézis vizsgálatokat, melyek keresztül kasul átszövik a fejlett matematikai statisztikai módszereket. Fontos statisztikai elvek, fogalmak és módszerek kerülnek meghatározásra pl. centrális határeloszlási tétel, konfidenciaintervallumok, első és másodfajú hiba, szignifikanciaszint, valamint méréses és minősítéses statisztikai próbák, ANOVA, mintanagyság meghatározása, nem paraméteres próbák, stb. A szerző felhívja a figyelmet a grafikus analízisek fontosságára pl. hisztogram, dobozos ábra, idősorok, Multi-Vad kártya, stb.

A szerző rámutat arra, hogy Fejlesztés fázisban történik a folyamatfejlesztési ötletek felvetése, kipróbálása és bevezetése. Bemutatásra kerül néhány ötletgeneráló módszert (pl. TRIZ, Bra­inwriting, SCAMPER, 7 kalap és 9 ablak módszer, stb.). A bement és kimenet közötti kapcsolat felderítése céljából itt kerül sor a korreláció és regresszió elemzések bemutatására példákon keresztül. Ha a függvénykapcsolat meg van a bemenet és kimenet között, akkor lehetséges az optimalizálás, az-az a folyamat kimenetelét jelentősen befolyásoló bemenő folytonos és diszkrét változók olyan beállítási szintjeinek meghatározására, mely mellett a kimenő változó minimum, maximum vagy célértéken van. A szerző jelentős teret ad a kísérlettervezés bemutatására, kezdve az egyszeri] faktoros kísérletektől a fő- és kölcsönhatások, kontúrábrázolások bemutatásán keresztül a rész-faktortervek, keveredések és optimalizálás tárgyalásáig, példákkal fűszerezve.

A Kontroll fázisban a fejlesztés fennláthatóságának a biztosítása a cél, ami talán egyszerűnek tűnhet, hiszen meg van a megoldás, de ez a fázis sem könnyű: a megtakarításokat számszerűsíteni kell (összehasonlítva a kezdeti és végfolyamatot), a folyamatot át kell adni a tula­donos részére, a változtatást rutinszerűvé kell tenni, a projektet le kell zárni. Itt kerül sor a kontroll fázis tipikus eszközének az ellenőrzőkártyák részletes bemutatására, melyek segítségével elérhető az adott körülmények közötti legkisebb —csak a véletlen okozta — változékonyság és így a folyamat előre belátható, stabil.

Külön kell kiemelni a könyvhöz ajánlott e­learning portált tartalmát (https://elearning.leansixsigma.hu/login/index.php), mely plusz ismereteket nyújt a Six Sigma öt fázisának megismeréséhez. Különösen hasznosak a Minitab statisztikai szoftverrel készült videók, melyek az alapoktól kezdve a fejlett matematikai statisztikai eszközökig példákon keresztül hozzájárulnak a könyvben tárgyalt témák megértéséhez és elmélyítéséhez.

A Six Sigma egyes fázisainak jobb megértése érdekében mindig találunk példákat, folyamatábrákat, követelményeket, tipikus eszközöket, dokumentumokat, esettanulmányokat, jó és rossz példákat, megoldandó feladatokat, fázist lezáró kérdéslistát, letöltési linket, QR kódokat. Az olvasást különböző idézetek (bölcsességek) teszik élvezetesebbé.

A Six Sigma projektek futtatásának dilemmája abban rejlik, hogy mely fázisban, milyen eszközöket használjunk. Mivel az eszközök választásakor szubjektív törekvések is kifejezésre jutnak, ezért a mondhatjuk egy kis túlzással, hogy egy Six Sigma projekt futtatása nem csak matematikai statisztika, hanem egy művészeti alkotás. Egy ilyen alkotással állunk szemben a könyv olvasásakor.

A Lean Six Sigma folyamatfejlesztés kézikönyve – mely szép kiadásban több, mint 200 ábrával 427 oldalon jelent meg – egy hiányt pótló kiadvány, ajánlott minden folyamatfejlesztéssel foglalkozó minőségügyi szakembernek.

A fentiek alapján Fehér Norbert munkája minden tekintetben megfelel a Magyar Minőség Társaság által meghirdetett Magyar Minőség Szakirodalmi Díj követelményeinek. Egyértelműen javaslom a díjra.

Budapest, 2019. október 29.

Az értékelést készítette:

Lakat Károly
okl. gépészmérnök; Hat Szigma Feketeöves; Hivatalos Minitab Szakértő és Disztribútor. Az EOQ MNB Hat Szigma Szakbizottság Elnöke. A MMT alapító tagja

A fentiek alapján a Magyar Minőség Társaság Bíráló Bizottsága a Díjat Fehér Norbertnek ítélte.

 

Szeretne többet tanulni a Lean Six Sigma folyamatfejlesztésről?

Kapcsolja össze a Lean SEBESSÉGet a Six Sigma MINŐSÉGgel!

Ismerkedjen meg vele részletesebben A Lean Six Sigma folyamatfejlesztés kézikönyvből és alakítsa ki az eszközrendszerét a saját vállalata igényei szerint!

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu
×

Kosár